Lehet, hogy a gyermekemnek agyi eredetű látássérülése van?

Bár nincs két tökéletesen egyforma fejlődési út, ha gyermeked nem éri el időben, vagy kis késéssel a látásfejlődés szokásos mérföldköveit, és ezt nem magyarázza szemészeti rendellenesség, érdemes az agyi eredetű látássérülés (CVI) lehetőségét számításba venni – különösen, ha gyermeked valamelyik rizikócsoportba tartozik.

Te ismered legjobban a gyermekedet! Ha valami szokatlant tapasztalsz, bízz az ösztöneidben!
Fordulj szakemberhez, kérj segítséget!

Az alábbi viselkedések utalhatnak agyi eredetű látássérülésre, de fontos tudni, hogy a CVI világában semmi sem egyértelmű. Minden érintettnél más és más tünetek figyelhetők meg, és a jelentkező tünetek súlyossága is eltérő lehet. Sőt, néhány tünet egyéb neurológiai vagy fejlődési eltérésekre (például autizmusra vagy ADHD-ra) is utalhat.

Ezért a pontos diagnózis felállításához több szakember – szemész, neurológus, tiflopedagógus (látássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus) közös szakértelmére van szükség.

A CVI diagnózis sosem késő: célzott fejlesztéssel a legtöbb gyermek látásteljesítménye javítható, illetve biztos tudás birtokában komfortosabbá tudod tenni gyermeked és ezáltal egész családod mindennapjait.

Ha bizonytalannak tűnik gyermeked vizuális viselkedése, érdemes odafigyelni az apró jelekre, esetleg ezekről naplót is vezetni. Amennyiben CVI áll a probléma hátterében, előfordulhat, hogy a gyermek:

• távoli tárgyakat/személyeket csak nehezen vesz észre, nem tud hozzájuk igazodni
• csak akkor vesz észre valamit, ha az mozog; csak a mozgó dolgok érdeklik
• erősen vonzódik a fényforrásokhoz (lámpához, ablakhoz, stb.)
• közel hozza az arcához a tárgyakat 
• fejét elfordítja, oldalra billenti, vagy sajátságos testtartást vesz fel, hogy jobban lásson 
• nehezen találja meg a játékokon a kapcsolót
• csak a közvetlen közelében, vagy közvetlen előtte lévő dolgokat veszi észre
• nem váltogatja a figyelmét két tárgy vagy könyvlap között
• nem érdeklődik új játékok, tárgyak iránt, elutasítja azokat
• mielőtt ránéz valamire, inkább megérinti vagy meghallgatja
• közvetlenül az arca előtt mozgatja a kezeit vagy látszólag céltalanul forgatja a játékát az arca előtt 
• nem, vagy csak nehezen néz bele a tükörbe
• látása néha „megbízhatatlannak” tűnik, látás-teljesítménye változó

Előfordulhat, hogy gyermekednek nehézséget okoz a tárgyak megtalálása vagy felismerése a mindennapi helyzetekben. Ilyenkor gyakran más érzékszerveire támaszkodik, vagy különféle stratégiákat alkalmaz, így igazodik el a környezetében. Azt tapasztalhatod, hogy:

• nem, vagy csak nehezen találja meg a földre ejtett tárgyat
• gondot okoz megtalálni akár a kedvenc játékát is, ha az nem a megszokott helyen van
• nem tud eligazodni zsúfolt felületeken vagy dobozokban 
• inkább tapintással keres, nem szemmel
• kopogtat vagy ütöget, esetleg kaszál a kezével hogy „megmozduljanak” a tárgyak – mert így könnyebb észrevenni őket
• karját lendíti, hogy megtalálja a játékot, ételt vagy a cumisüveget
• a keresett tárgy helyett gyakran egy azonos színű, formájú, vagy méretű másik tárgyat vesz fel
• a látótere egy adott részében (pl. fent, lent, jobbra vagy balra) lévő tárgyakat nem veszi észre.
• arra van szüksége, hogy szóban irányítsák: „A piros labda a bal oldalon van, a kanapé mellett.”
• nehezen ismer fel képeket, rajzokat, fotókat – még akkor is, ha azon ismerős tárgyak vagy személyek szerepelnek
• ha a megszokott térbe (pl. a nappaliba) új tárgy kerül, azt nem veszi észre.

A CVI-vel élő gyermek könnyen elfáradhat vagy túlterheltnek tűnhet, pusztán attól, hogy a látását kell használnia. A túl sok vizuális vagy környezeti inger könnyen kimerítheti őt, ami ingerültségben vagy visszahúzódásban jelentkezhet. Előfordulhat, hogy:

• gyakran dörzsöli a szemét vagy tanulás közben az asztalra hajtja a fejét
• a nap végére teljesen kimerültnek tűnik
• könnyen túlterhelődik, ha a látótere tele van zsúfolva
• úgy tűnik, mintha „kikapcsolna” a látása, amikor fáradt
• nyűgös, szorongó, vagy épp túl csendes, esetleg egyáltalán nem reagál, ha túl sok vizuális inger éri
• ugyanarra a feladathelyzetre teljesen másképp reagál a napszak, a hangulat vagy a fáradtság függvényében
• ismeretlen, hangos vagy zsúfolt helyen könnyen kiborul, sír, teljesen szétesik, vagy dührohamot kap

Ha a gyermek számára a látás nem mindig megbízható támpont, az étkezés is komoly kihívást jelenthet. Ilyenkor előfordulhat, hogy gyermeked inkább tapintásra vagy a megszokott rutinokra hagyatkozik, és új helyzetekben bizonytalanabbnak tűnik. Azt is tapasztalhatod, hogy:

• a tányér egy részét nem érzékeli, ezért az oda tálalt falatokat nem fogyasztja el
• nehézséget okoz számára az evőeszközök használata
• nem néz az ételre evés közben, inkább tapintással tájékozódik
• zajos környezetben alig vagy egyáltalán nem eszik
• pontatlanul nyúl a pohárért, evőeszközért
• nem akar az előtte lévő pohár, evőeszközök vagy étel után nyúlni
• megérinti az asztalt, mielőtt letenné a poharat
• ha leteszi a bögrét, megvárja, míg az biztosan áll az asztalon, mielőtt elengedné a fülét
• csak akkor nyitja ki a száját, amikor a kanál/étel hozzáér
• csak a látványra ismerős életeket fogadja el
• nem érdeklik a számára ismeretlen ételek, elfordítja a fejét

A CVI‑vel élők számára a közlekedés sem mindig gyerekjáték. Nehézséget okozhat a tájékozódás, a zajos vagy ismeretlen környezet. Előfordulhat, hogy gyermeked:

• lefelé néz, ha új vagy nyüzsgő helyen találja magát
• hirtelen hangoktól, zajoktól nyugtalan lesz vagy meglepődik – mint aki nem érzékeli ezek forrását
• vizuális tájékozódás helyett a talpával vagy lábszárával „tapogatja ki” a lépcsőt vagy a járdaszegélyt
• ismeretlen terepen, utcán inkább egy számára biztonságot nyújtó felnőttbe kapaszkodik
• látszólag érthetetlen módon, bizonyos helyeken nem érzi komfortosan magát és kéri, hogy elhagyhassa ezt a környezetet
• mindent megérint, ami a közelében van
• igyekszik távol maradni a nyüzsgéstől: inkább a szoba vagy a tér széle felé húzódik
• jól látható tárgyakban vagy akadályokban is elesik
• bútoroknak, az ajtófélfának vagy embereknek ütközik
• nehezen boldogul, ha átrendezed a szobát
• ha a padló felülete megváltozik (pl. szőnyegről fára kell lépnie), inkább megáll vagy leül, és nem lép tovább
• nehezen halad át zsúfolt folyosón, és nehezen orientálódik
• nem találja az oda-vissza utat, még jól ismert helyre se
• tájékozódáshoz a hallására, a tapintására vagy az emlékezetére hagyatkozik, és nem a vizuális érzékelésre

A mélység-változásokkal (lépcsők, járdaszegélyek, különböző padlófelületek) különösen nehezen birkózik meg a legtöbb CVI-vel élő. A következő viselkedés-formák utalhatnak arra, hogy gyermeked látása nem tökéletes: 

• nehézséget okoz számára a járdaszegélyről való lelépés vagy a lépcsőn lefelé haladás
• nem veszi észre a szintkülönbséget, az egyenetlen talajt vagy a gödröket
• pontatlanul ítéli meg a lépés mélységét: alá-, vagy fölé lép 
• korlátba kapaszkodik a lépcsőn
• lefelé menet a sarkát húzza maga után, ezzel tapogat
• a lépcső végén vagy a padló mintázatának változásánál lábujjával győződik meg a helyzetéről
• megáll a rámpa tetején, akkor is, ha erre semmi oka
• nem néz lefelé a lépcsőn, amikor fel- vagy lemegy

Az iskolai környezet sok kihívást jelenthet a CVI‑vel élő gyermekeknek. Bizonyos viselkedések nem a képességek hiányát jelzik, hanem azt, hogy a gyermek más módon dolgozza fel a látottakat, esetleg több időre vagy napközben is rövidebb pihenőkre van szüksége ahhoz, hogy valóban teljesíteni tudjon. Azt tapasztalhatod, hogy gyermeked:

• rövid ideig képesek csak koncentrálni,
• bizonyos feladatok nem érdeklik, bár nem tűnnek bonyolultnak, mégis kihívást jelentenek
• nehezen másol le szavakat vagy ábrákat
• igyekszik távol maradni a nyüzsgéstől, kiszámíthatatlan történésektől, inkább egy nyugalmasabb sarokban érzi jól magát
• nehezen csatlakoznak másokhoz, nehézséget jelent számára csoportban játszani, dolgozni
• küzd az olvasással és/vagy a matematikával 
• olvasáskor előfordul, hogy elhagyja a szavak elejét vagy végét
• olvasás közben nehezen talál rá a következő szóra vagy sorra 
• nem tudnak a vonalközbe vagy egy meghatározott helyre írni
• nehezen számlál meg tárgyakat, vagy ezek rajzait
• nem ismeri fel a megszokott képeket, ábrákat , piktogramokat
• nem halad a munkalapokkal –nem szereti, vagy nehéznek találja ezt a feladattípust
• tornaórán vagy a szünetben „ügyetlennek” tűnik – nehezen boldogul lépcsőkkel, a mélység változásával, zavarják mozgó-zajongó társai
• csak segítséggel találja meg saját szekrényét vagy fogasát

Bizonyos viselkedések esetén hajlamosak vagyunk autizmusra gondolni, ám fontos tudni, hogy hasonló minták az agyi eredetű látássérülés (CVI) esetén is megjelenhetnek. Ha gyermekednek nehézséget okoz a társas helyzetekben való tájékozódás vagy a mások felismerése, érdemes ezt is figyelembe venni, és szakemberrel megbeszélni a tapasztaltakat. Lehetséges, hogy:

• összetéveszt embereket, akik hasonló frizurát vagy szemüveget viselnek
• még benneteket, a saját szüleit sem ismeri fel, esetleg összetéveszt valakivel
• nem talál meg egy adott személy pl. a játszótéren, akkor se, ha jól ismeri
• csak akkor ismer fel valakit, ha az megszólal 
• fényképen  nem vagy nehezen ismeri fel saját magát vagy a családtagokat, barátokat 
• nem mosolyog vissza rád
• figyelmen kívül hagyja az olyan gyakori gesztusokat is, mint a pacsi vagy kézfogás
• nehezen teremt és/ vagy tart szemkontaktust
• nem képes hosszasan arra nézni, aki beszél hozzá
• néha úgy tűnik, „átnéz rajtad”

A CVI-vel élő gyermekek viselkedése sokszor különösnek tűnhet: néha másképp néznek, másképp mozognak, és másképp tanulnak, mint amit megszoktunk. Szülőként fontos tudni, hogy ezek a jelek nem a képességek hiányát mutatják, hanem azt, hogy
másképp érzékelik és dolgozzák fel a világot.

CVI-fókuszú támogatás mellett megértéssel, türelemmel, CVI-tudatos kreatív megoldásokkal és sok-sok bátorítással te is segítheted gyermekedet abban, hogy biztonságban, örömmel és magabiztosan fedezze fel a környezetét.