Az agyi eredetű látássérülés (CVI) olyan látási állapot, amely nem elsősorban szemészeti problémából fakad, hanem abból, ahogyan az agy feldolgozza a szem által közvetített vizuális információkat. Emiatt a látás működése CVI esetén gyakran nem írható le pusztán látásélességgel, vagy hagyományos szemészeti vizsgálati eredményekkel. A nehézségek inkább a mindennapi vizuális viselkedésben jelennek meg.

A CVI-vel élő gyermekek nagyon különbözően használják a látásukat, de vannak olyan jellegzetes tünetek és viselkedések, amelyek gyakran együtt járnak ezzel az állapottal.

A gyermek nehezen irányítja, vagy tartja fenn a figyelmét, különösen zsúfolt, sok információt tartalmazó környezetben. A látásteljesítmény romolhat zaj, fáradtság, stressz vagy túl sok egyidejű inger hatására.

Előfordulhat, hogy a gyermek ránéz egy tárgyra vagy személyre, mégsem ismeri fel azt. Ez különösen igaz lehet arcokra, ismerős emberekre vagy hasonló kinézetű tárgyakra. Jellemző, hogy a felismerés gyakran más érzékszervi információk által történik, például hangok vagy tapintás útján.

Ha egyszerre túl sok vizuális elem van jelen – például több tárgy, mintás háttér vagy mozgalmas tér –, az megnehezíti az észlelést. A gyermek ilyenkor nem veszi észre, amit mutatunk neki, vagy inkább elkerüli az ilyen helyzeteket.

Egyes gyermekek csak a látótér bizonyos részét használják hatékonyan, vagy nehezen váltanak egyik területről a másikra. Ez nem mindig mutatható ki hagyományos látótérvizsgálattal, de a mindennapi tevékenységek során megfigyelhető, például a döntött fejtartásban.

Gyakori a fényérzékenység, illetve az, hogy bizonyos színek vagy erős kontrasztok jobban felkeltik a gyermek figyelmét. A megfelelő megvilágítás és színhasználat jelentősen befolyásolhatja a látás működését.

A látás és a mozgás összehangolása sok CVI-s gyermek számára kihívást jelent. Nehezebb lehet tárgyakat elérni, megfogni, elkapni, vagy biztonságosan közlekedni olyan helyzetekben, ahol a látás fontos szerepet játszik.

A CVI-s gyermekek gyakran nem figyelnek az arcokra, nem fordulnak a beszélő felé, vagy nehezen értelmezik az arckifejezéseket és testbeszédet. Ez nem az érzelmi vagy szociális készségek zavara, hanem a vizuális információ feldolgozásának nehézsége.

A gyermeknek több időre lehet szüksége ahhoz, hogy észrevegye és értelmezze, amit lát. A lassabb reakció nem figyelmetlenség vagy a motiváció hiánya, hanem a vizuális feldolgozás sajátossága.

Sok CVI-vel élő gyermek más érzékszervekre, például hallására vagy tapintására támaszkodik, illetve egyedi stratégiákat alakít ki az őt körülvevő környezet megértéséhez. Ezek fontos információk, melyeket érdemes feltérképezni és a fejlesztések során figyelembe venni.

Még részletesebben mesélünk a CVI-re jellemző viselkedésformákról a Lehet, hogy CVI? oldalunkon, nem csak szülőknek!

Forrás:
Perkins School for the Blind – Understanding CVI Visual Behaviors
https://www.perkins.org/understanding-cvi-visual-behaviors/